ὀξύς

E Victionario

Graeca Antiqua I[+/-]

Haec dictio adhuc stipula est. Amplificando eam adiuvabis Victionarium meliorari.

Formae aliae[+/-]

Nomen adiectivum[+/-]

ὀξ|ύς, -εῖα, ύ

  1. Acutus; acer.

Declinatio[+/-]

sg. m f n du. m f n pl. m f n
nom. ὀξύς ὀξεῖα ὀξύ nom. ὀξέε ὀξείᾱ ὀξέε nom. ὀξεῖς ὀξεῖαι ὀξέα
gen. ὀξέος ὀξείᾱς ὀξέος gen. ὀξέοιν ὀξείαιν ὀξέοιν gen. ὀξέων ὀξειῶν ὀξέων
dat. ὀξεῖ ὀξείᾳ ὀξεῖ dat. ὀξέοιν ὀξείαιν ὀξέοιν dat. ὀξέσι
ὀξέσιν
ὀξείαις ὀξέσι
ὀξέσιν
acc. ὀξύν ὀξεῖαν ὀξύ acc. ὀξέε ὀξείᾱ ὀξέε acc. ὀξεῖς ὀξείᾱς ὀξέα
voc. ὀξύ ὀξεῖα ὀξύ voc. ὀξέε ὀξείᾱ ὀξέε voc. ὀξεῖς ὀξεῖαι ὀξέα

Graeca Antiqua II[+/-]

Formae aliae[+/-]

Nomen substantivum[+/-]

ὀξ|ύς, -ύδος, ἡ fem.

  1. oxys (-yos, masc.) || Species plantae, taxonomice Oxalis acetosella.
  2. oxys (-yos, masc.) || Species plantae, taxonomice Cyperus capitatus.
  3. rumex (-icis, fem.) || Species plantae, taxonomice Rumex acetosa.

Declinatio[+/-]

sg. du. pl.
nom. ὀξύς ὀξύδε ὀξύδες
gen. ὀξύδος ὀξύδοιν ὀξύδων
dat. ὀξύδι ὀξύδοιν ὀξύσι
ὀξύσιν
acc. ὀξύδα ὀξύδε ὀξύδας
voc. ὀξύς ὀξύδε ὀξύδες